Pont ilyen könyvet kerestem a nyárra, olyan igazi régi lányregény, izgalmas, olvasmányos. Tetszettek a szereplők, – különösen Kató volt érdekes, aki nagyon emlékeztetett Patty-re Jean Webstertől – jó volt a karakterek közötti dinamika, egész szépen volt megírva a jellemfejlődés, amin keresztül mentek.
Ahhoz képest, milyen rövid a kötet, kifejezetten sok eseményt láthatunk: több, mint 2 hónap történéseit sűrítette bele az író, valahogy mégis működik, nem érződik zsúfoltnak a sztori.
A vége felé volt egy kis problémám,

…a szegény falusiak megsegítése nekem olyan közhelyes volt, az a tipikus „gazdagok jótékonykodnak, hogy aztán gratuláljanak önmaguknak” típusú dolog. Az meg, hogy a városi fruskák, – akik mellesleg saját elmondásuk szerint nem értenek a ház körüli dolgokhoz, – tanítsák be a parasztgyerekeket, az kifejezetten irreális volt: akkoriban egy falusi gyerek nemcsak minden házimunkához értett, de „szabadidejében” dolgozni is járt :D A művészfiú felfedezése meg már tényleg sok volt a jóból…

de aztán csak megbékéltem ezzel is. Nyári kikapcsolódásnak tökéletes volt a könyv, még biztos a kezembe fog kerülni a jövőben is.